Csizmady Adrienne, Ferencz Zoltán, Kőszeghy Lea és Tóth Gergely cikke a magyarországi energiaszegénység kutatásához járul hozzá. A hagyományos elméleti felosztást ("energiaszegénységgel sújtott" és "energiaszegénységgel nem sújtott" háztartások) egy harmadik kategóriával ("átmeneti csoport") egészíti ki, majd összeveti a három csoport szocioökonómiai vonásait és energiafelhasználási attitűdjét. A létrehozott új konceptuális kerettel a tanulmány az energiaszegénységi csoportok aprólékosabb elemzését teszi lehetővé.

 

A teljes tanulmány EZEN a linken érhető el.

 

A nemzetközi és a hazai szakirodalomban egyaránt vita övezi az energiaszegénység mérésének módszertanát. A témában született elemzéseket olvasva három különböző megközelítéssel találkozhatunk: az érintett háztartások percepcióján alapuló szubjektív indikátorokkal, az energiaköltségeket a háztartások teljes bevételeihez viszonyító kiadáslapú indikátorokkal, illetve az imént említett két megközelítést vegyíteni kívánó módszerekkel. A tanulmány célja a magyar kontextust szem előtt tartva egy olyan komplex energiaszegénységi mutatószám gyártása és tesztelése, amely túllép az energiabiztonság kétosztatú értelmezésén, azaz a háztartások „energiaszegénységgel sújtott” és „energiaszegénységgel nem sújtott” kategóriákra osztásán.

Az adatgyűjtési folyamat 2017-ben és 2018-ban zajlott; a kutatók először fókuszcsoportos felmérést végeztek, majd erre alapozva létrehoztak egy energiaszegénységet vizsgáló kérdőívet. A kérdőív segítéségével 1000 fős reprezentatív mintán végezték el az adatgyűjtést. A hagyományos „energiaszegénységgel sújtott” és „energiaszegénységgel nem sújtott” háztartások csoportjain kívül a cikkben egy harmadikat is azonosítanak, az ún. „átmeneti csoportot”, amely a két klasszikus kategóriától eltérő, kevert jellemzők mentén írható le, és fokozottan ki van téve a lecsúszás veszélyének. A három kategória szocioökonómiai vonásait az alábbi táblázat összegzi.

	Energiaszegénységgel sújtott háztartások	Átmeneti csoport	Energiaszegénységgel nem sújtott háztartások
Földrajzi hely	Észak-Magyarország	Alföld	Budapest és környéke
Jellemző településtípus	Falvak	Kisvárosok	Nagyvárosok és elővárosok
Lakás típusa	Kis családi ház	Többemeletes lakótelep	Nagy családi ház, lakópark
Szobák átlagos száma	1-2	2-3	>3
Átlagos lakásterület	<50 m2	60-80 m2	>100 m2
Jellemző képzettség	Alapfok vagy kevesebb	Középfok	Felsőfok
Bevétel	Alacsony	Közepes	Magas
Átlagos családméret	>4 családtag	2 családtag	2 családtag
Lakáshoz kötődő technikai problémák gyakorisága	Számos probléma	Néhány probléma	Nincsenek problémák
Innovatív ökológiai megoldások felé való nyitottság	Nem	Igen	Igen
Innovációk használatához szükséges gazdasági héttér	Nem	Nem	Igen
Fűtés típusa	Szilárd tüzelőanyag	Földgáz	Földgáz vagy központi fűtés
Fűtött terek átlagos hőmérséklete	<19	20-22	23-24
Fizetési nehézségek gyakorisága	Gyakori	Időnkénti	Soha
Táblázat forrása: (Csizmady et al. 2021, p. 10)